Visszatérés az irodába – miért történik, és miért jár új kockázatokkal?

A trend: sok cég újra irodába hív

A pandémia idején a home office (távmunka) elterjedt, sok szervezet ágazott át hibrid vagy teljesen távoli munkavégzésre. Az utóbbi időben azonban egyre több nagyvállalat követeli vissza az alkalmazottakat az irodába legalább részben: például a McKinsey szerint 2024–2025-ben már több szervezet szigorította RTO-politikáját. McKinsey & Company

A Forbes is rámutat arra, hogy sok cég úgy dönt, az irodai együttműködés és kultúra erősítése érdekében visszavezeti a dolgozókat – bár ezt gyakran belső viták és ellenállás kísérik. Forbes

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a hibrid modell továbbra is stabil maradt sok országban: a Gallup felmérései szerint a hibrid munkavégzés nem zuhant vissza drasztikusan, és sok munkavállaló részesíti előnyben a rugalmasságot. Gallup.com+1

Miért hoz ez új munkavédelmi kockázatokat?

Az, hogy visszatérünk az irodába, nem pusztán logisztikai kérdés — új típusú baleseti és egészségügyi veszélyek is felléphetnek, amelyek korábban kevésbé voltak relevánsak, vagy másképp kezelhetők voltak. Íme néhány példa:

• Fokozott baleseti lehetőség: irodai környezet, közlekedési területek, lépcsők, járólapok, csúszás-balesetek – ezek nélkülös elemként már a „normál” munkahelyeken is jelen vannak. Ha sokan egyszerre érkeznek, zsúfoltság, kapualjak, folyosók használata – ezek fokozhatják az incidens esélyét.
• Berendezések, eszközök kezelése: irodai eszközök, kábelek, asztalok, szélek – ezeknél a visszaállítás, átállítás, karbantartás során felléphetnek sérülések.
• Ergonómiai terhelés: ha valaki hosszú ideig irodai munkát végez, de nincs megfelelő ergonómiai beállítás (szék, monitor, álló/szék váltogatása stb.), akkor mozgásszervi problémák jöhetnek elő.
• Közlekedés és úti kockázatok: ha valaki hazulról bejár, az úton történő balesetek esélye is nő.
• Munkahelyi forgatókönyvek bonyolultsága: pl. belső logisztika (szállítás, iratok mozgatása), karbantartási munkák nagyobb arányban visszatérhetnek.
• Zsúfoltság, forgalmi helyzetek: sok belépés/exit, étkező, konyha, közös helyiségek használata – ezekben nőhet a kontaktus, illetve a figyelmetlenségből adódó baleseti lehetőség.
• Stressz, visszaállás terhe: a teljes visszaállás mentálhigiénés kockázatokkal járhat (több stressz, kevesebb rugalmasság), amelyek közvetetten a figyelem hiányához, balesetekhez is hozzájárulhatnak. Egy tanulmány kimutatta, hogy a teljes visszatérés magasabb stresszt okozhat, ami hosszú távon csökkentheti a jólétet. PMC

Tehát nem elég pusztán visszahívni az embereket – nagyon tudatos munkavédelmi felkészülés szükséges.

Mit érdemes tenni – hogyan lehet csökkenteni az új kockázatokat?

1. Friss kockázatértékelés az irodai környezetre

Ugyanazok a módszerek, amelyek home office-ra készültek, nem feltétlenül elegendőek az irodai környezetre visszatéréskor. Külön figyelmet kell fordítani:

• bejárat, folyosók és közlekedő terek
• mozgó járművek (pl. áruszállítás, belső szállítók)
• közös helyiségek (konyha, étkező, mosdók)
• lépcsők, korlátok, padlók
• világítás, kábelvezetés
• napi üzemi karbantartási feladatok, rendfenntartás

2. Módosított munkavédelmi szabályzat

Az irodai munkavégzés visszatérésekor módosítani kell a munkavédelmi szabályzatot, hogy lefedje az új viszonyokat, felelősökkel, folyamatokkal, helyettesítésekkel.

3. Oktatás, felkészítés

Az új helyzethez alkalmazkodó oktatás kulcsfontosságú: ismertetni kell a visszatérő munkavállalókkal a közlekedés, belső közlekedő utak szabályait. Továbbá érdemes felhívni a figyelmet az ergonomiára, mozgásra, szünetekre is.

4. Monitoring, audit és visszajelzés

Folyamatosan nyomon kell követni a baleseti eseményeket, majd korrekciós intézkedéseket hozni. Használhatók belső auditok, visszajelzési rendszerek

5. Rugalmasság és átmeneti fázis

A visszatérés nem feltétlenül lehet gyors vagy radikális – sok szervezet sikere azon múlik, hogyan vezeti be a változást (pl. fokozatos bevezetés, részleges irodai napok, választás lehetősége). McKinsey szerint maga a politika kevésbé fontos, mint az azt támogató gyakorlatok (pl. infrastruktúra, kommunikáció, környezet kialakítása) McKinsey & Company

Miért érdemes szakértő segítséget kérni?

• Mert a visszatérési folyamat új helyzetet jelent: nem elég a régi kockázatértékeléseket „átemelni”.
• Mi segíthetünk friss kockázatfeltárással, újra frissített szabályzattal, speciális oktatási modulokkal (irodai dolgozók figyelemfelkeltő tréningjei) és monitoring rendszer kiépítésével.
• Így Ön nyugodtan koncentrálhat a fő üzletre, miközben mi gondoskodunk arról, hogy az irodába visszatérés ne hozzon nagyobb kockázatot a munkavállalók és a cég számára.