A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyettesítése

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2018–2019 között egész Európát átfogó kampányt indított a munkahelyeken előforduló veszélyes anyagokból származó kockázatok megelőzésének érdekében.

A kampány célja a munkahelyeken előforduló veszélyes anyagok expozíciójának visszaszorítása, a kockázatok és megelőzésük hatékony módszereinek tudatosítása révén.

A veszélyes anyagokkal történő foglalkozási eredetű expozíció továbbra is nagy biztonsági és egészségvédelmi problémát jelent annak ellenére, hogy ellenőrzése és visszaszorítása érdekében átfogó uniós jogszabályokat alakítottak ki.

A veszélyes anyagokkal történő érintkezés hatásai az átmeneti és enyhe lefolyású egészségkárosodástól (pl. bőrirritáció), a súlyos heveny és idült betegségekig (pl. tüdőkárosodások), valamint potenciálisan halálos kimenetelű betegségekig (pl. azbesztózis és rák) terjedhetnek. Emellett számos veszélyes anyag gyúlékony vagy robbanásveszélyes, ami további biztonsági kockázatokat jelent. Továbbá egyes anyagok, pl. a szennyvízben kialakuló vagy a hűtési rendszerekből szivárgó gázok akut toxikus vagy halálos hatásúak.

Ezen hatások elkerülése, kiküszöbölése érdekében a munkáltatónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A veszélyes anyagok expozíciójából származó kockázatok csökkentése, elkerülése érdekében a kockázatértékelés nélkülözhetetlen.

Az Európai Unió vegyi anyagokról szóló irányelve (CAD-irányelv) a veszélyes anyagokkal való érintkezés megelőzése vagy visszaszorítása érdekében az ellenőrző intézkedések hierarchiájának, azaz „fontossági sorrendjének” betartását ajánlja. A csúcson a teljes körű kiküszöbölés áll, amelyet a hierarchia többi része követ:

• S = Substitution, azaz helyettesítés = a veszélyes anyag teljes körű kiküszöbölése, vagy helyettesítése valamilyen biztonságosabb alternatívával
• T = Technological, azaz technológiai intézkedések = a veszélyes anyag koncentrációjának minimálisra csökkentése az érintkezési zónában
• O = Organisational, azaz szervezési intézkedések = a veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállalók számának és/vagy az expozíció időtartamának és intenzitásának minimálisra csökkentése
• P = Personal, azaz egyéni védőeszközök = védőruházat vagy védőeszközök, pl. védőszemüveg és kesztyű viselése expozíciós izolálóeszközként.

A veszélyek és kockázatok azonosítása

Ehhez szükséges a veszélyes anyagokról felvett leltárra. A leltár lehetővé teszi az anyagokra vonatkozó biztonsági adatok összehasonlítását, valamint a fontossági sorrend meghatározását a kiküszöbölendő és helyettesítendő anyagok között.

A vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi adatok az ilyen termékeket forgalmazó vállalkozásoktól kapott biztonsági adatlapokon találhatók. A munkafolyamatok során keletkező (pl. por, égéstermékek) és a természetben előforduló anyagok (pl. gabona- vagy lisztpor, márvány vagy nehézfémek) esetén a biztonsági információkat – pl. műszaki dokumentumokat, kezelési és használati utasításokat – a termékszállítóktól lehet beszerezni.

Ellenőrizni kell az anyagokkal kapcsolatos korlátozásokat

Bizonyos anyagok felhasználása jogszabályok, valamint nemzetközi vagy ágazatspecifikus megállapodások alapján korlátozás alá esik. Sok anyag egyáltalán nem használható, mert be van tiltva. Mások felhasználását korlátozhatják az ellátási láncban helyet kapó nagy szervezetek vagy egyesülések, például az elektronikai, autó- és textiliparban.

Átfogó kockázatértékelés végrehajtása

A munkavédelmi jogszabályok szerint átfogó kockázatértékelést kell végrehajtani. A veszélyes anyagokból származó kockázatok területén azonosítani és ismertetni kell az anyagokból fakadó veszélyeket, valamint felhasználásuk feltételeit.

A kockázatértékelés az alábbiakat érinti:

• a veszélyes anyagok hatásának kitett munkavállalók száma;
• a munkavállalókat érő expozíciós szint;
• a felhasználás helye – nyílt vagy zárt tér;
• a bőrrel érintkezés kockázata;
• a levegőbe diszpergálódás vagy terjedés kockázata például permetezés, szórás eredményeként.

Alternatívák felkutatása

Olyan anyagok keresése, melyek biztonságosabb felhasználást eredményeznek. Ehhez nagy segítséget nyújthatnaka hatóságoktól, szakmai szövetségektől, szakszervezetektől szerzett információk, vagy akár a beszállítók ajánlásai is.

Az összes alternatívát ugyanazzal az eljárással kell értékelni. Meg kell vizsgálni a veszélyességi szempontokat, és mérlegelni kell a költségeket és az előnyöket.

Kísérleti vizsgálat

A sikertelen helyettesítéssel járó kockázatokat az adott megoldás kisebb, kísérleti léptékű kipróbálásával lehet csökkenteni. Mérlegelni kell a technológiai és szervezeti változtatásokat, különösen a kockázatok és ellenőrző intézkedések potenciális átalakítását. A munkavállalók bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ezzel járó változásokról teljes képet lehessen

Megvalósítás és fejlesztés

A helyettesítő anyag vagy eljárás teljes körű bevezetése a munkavégzési eljárások, anyagok vagy berendezések bizonyos módosítását igényelheti. A munkavállalók visszajelzése kulcsfontosságú lehet a sikeres helyettesítéshez.

Vegyianyag-gazdálkodási rendszer bevezetése

Ahhoz, hogy a helyettesítés a mindennapi munkagyakorlat részévé váljon, ki kell alakítani az anyagok felhasználását folyamatosan megkérdőjelező és a helyettesítést előíró vegyianyag-gazdálkodási rendszert.

Az összefoglaló Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, „A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyettesítése” című tájékoztató kiadványa alapján készült.

Forrás: http://www.ommf.gov.hu