A munkavédelmi hatóság 2019. évi ellenőrzési tapasztalatairól
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya ez év márciusában kiadta jelentését a 2019. évi ellenőrzések tapasztalatairól.
A munkavédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét a 2019. évi Ellenőrzési Irányelvek, az Országos Hatósági Ellenőrzési Terv és a saját munkatervében meghatározottak figyelembe vételével végezte.
2019. évben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 12 784 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a kormánytisztviselők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását.
Az ellenőrzött és a szabálytalansággal érintett munkáltatók számát a 2018. évi adatokkal összehasonlítva az alábbi ábra mutatja:
A kormánytisztviselők az ellenőrzések során 188 337 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. A vizsgált munkáltatók ebben az időszakban jellemzően kisebb vállalkozások voltak. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 66,4%-ánál (125 058 főnél) tapasztaltak.
A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 29,1%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett.
Az ellenőrzések eredményeként összesen 18 078 db munkavédelmi döntés született. Az azonnali intézkedés 8 189 db végzésben, közvetlen balesetveszéllyel járó helyzetek kapcsán történt, emellett 9 265 db hiányosság megszüntetését előíró határozat készült.
2019. évben a szankcionálás során 448 esetben munkavédelmi, 157 esetben közigazgatási bírságot, 119 esetben pedig eljárási bírságot alkalmaztak a kormánytisztviselők.
Munkavédelmi bírságot 197 498 670 Ft, közigazgatási bírságot 4 784 000 Ft és eljárási bírságot 1 330 000Ft összegben szabtak ki..
Az érdemi munkavédelmi döntések 3,5 %-a vont maga után pénzbeli szankciót.
A munkavédelmi hatósági intézkedések hatékonyságának egyik mutatója, hogy a munkáltatók milyen arányban hajtják végre a döntéseiket. 2019. évben a munkavédelmi hatóságok az utóellenőrzés okán tett 1 227 látogatásuk során összesen 912 munkáltatónál végeztek ellenőrzést, ami az ellenőrzött munkáltatók 7,1%-át érintette.
Az utóellenőrzések tapasztalata szerint a munkavédelmi hatósági intézkedéseket az 912-ből csupán 19 munkáltatónál nem hajtották végre.
Az intézkedések végrehajtásának elmaradása miatt kiszabott eljárási bírságok összege 2019-ben a már említett 1 330 000 Ft volt.
A leggyakoribb munkavédelmi mulasztásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Kiemelt munkavédelmi intézkedések
Összességében a legtöbb intézkedés 26,5%-a a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban történt. A második leggyakrabban 15,1% hiányosság a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” volt. Ezt a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok elmaradása 13,9% követte. A hiányosságok 11%-a az egyéni védőeszközökkel 10%-a az emelőgépekkel kapcsolatos.
A kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok okán tett intézkedések, az összes intézkedés 7,6%-át teszi ki.
Kiemelt munkabiztonsági intézkedések
2019. év során a kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban a villamosbiztonsági hiányosságok 37,2% miatt kellett intézkednie a kormánytisztviselőknek. A nem megfelelő munkaeszközök használata 31,3% miatt történt számos intézkedés. A munkabalesetek nem megfelelő kivizsgálása, illetve a bejelentésének elmulasztása okán tett intézkedések aránya 4,2% volt.
Leggyakoribb hiányosság a „Munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának írásban dokumentált vizsgálatának hiánya” 24,8% volt. Mivel a munkáltatók nem kérték fel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkahigiénés szemle lefolytatásához. A munkahigiénés szemle a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által elvégzendő, az egészségkárosító kockázatok értékelésére és kezelésére (csökkentésére) szolgáló helyzetfelmérés, amelynek eredményeképpen kezdeményezhető a megelőző intézkedések bevezetése, módosítása vagy hatékonyságuk javítása. A helyszíni megállapítások függvényében szükség szerint kiegészülhet a munkahelyi kóroki tényezőkkel (pl. zaj-, rezgésterhelés, munkahelyi légszennyező anyagok, hőexpozíció) kapcsolatos, expozíció mérésére irányuló műszeres vizsgálatokkal.
A kormánytisztviselők még mindig találkoztak olyan munkáltatóval, aki nem biztosította a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást.
A biológiai kóroki tényezők vonatkozásában hozott intézkedések az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedésnek összesen 13,7%-át teszik ki. A biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos szabálytalanságok feltárására kiemelt figyelmet kell fordítani, tekintettel arra, hogy az utóbbi években a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott egészségkárosodások az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adták. A klímaváltozás hatásaival összefüggésben az ún. vektorok (állati közvetítők, pl. rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző megbetegedések (zoonózisok) veszélye is növekedhet.
Számos intézkedés történt a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokkal 18,1% kapcsolatban is.
A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10-50 év telik el, ezért a munkáltató és a munkavállaló is hajlamos alul becsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát. A rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról vezetendő expozíciós nyilvántartás vezetésének pedig az esetlegesen később bekövetkező daganatos megbetegedések rekonstruálásában lehet kulcsfontosságú szerepe.
A kiemelt védelemre szoruló sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 7,8%-át teszik ki.
Súlyos jogsértések
2019. évben a súlyos jogsértések között jellemző volt, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál, sok esetben elmaradt a munkagödrök illetve a munkaárkok dúcolása.
Az építőiparban a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.
A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).
A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések gyakran idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság volt a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása számos munkaterületen fordult elő.
A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglalt el az előzetes-, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása. A veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosításának hiánya, illetve a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység esetében nem biztosítottak hallásvédő eszközt vagy nem használták.
Forrás: ommf.gov.hu
